A krikettben az a jó, ami a fociban: van karácsonyi forduló, karácsony másnapjára időzítve. Idén rögtön 3 válogatott meccs is kezdődik 26-án éjjel, jól fog telni az idő szilveszterig.

Előtte apró visszatekintésként:

itt hagytam abba ezt a lassan induló krikettblogot, nyilván a legrosszabb pillanatban.

Mert az első ausztál-indiai meccs bizony nem lett döntetlen. Persze, hogy a legjobb 3 órát sikerül kihagyni 5 nap éjszakai meccsbesandítás után, és ettől csak még frusztrálóbb játék lett hirtelen a krikett. Már nézni is dühítő, nem csak játszani :)

De igazából ez mindegy is, a végjáték valóban a legnagyszerűbb meccsek közé emelte a sorozat első darabját. Az utolsó napon is nyitott volt a küzdelem, az indiai kapitányként debütáló Virat Kohli bátran küzdve igyekezett győzelemre törni, a valószínű és biztos kézzel behúzhatónak tűnő döntetlennel meg nem elégedni, ezzel is lelkesíteni a világranglista kiábrándító hatodik helyen tanyázó indiai válogatott közönségét. Meg a fél világot, aki nekik szurkol. Sajnos nem járt sikerrel, a kockázatvállaló taktika eredménye egy lélekemelő, szórakoztató, küzdelmes bukás lett.

Az ausztráloknak bámulatos módon sikerült behúzni a meccset, csak az utolsó 3 órában 8 játékos kiejtésével, ami még az indiai vállalkozó kedv ellenére is kiemelkedően gyenge teljesítménynek tekinthető. Hátulról közelít és beelőz a papírforma, ez van.

A második meccs a brisbane-i Gabba stadionban kimaradt ezen a blogon, Ausztrália azt is behúzta, sokkal magabiztosabban, mint az elsőt. Az utolsó játékrészre maradt 128 pontot tempósan és magabiztosan verték le az indiai dobókon, a hat kieső mit sem számított. Most a harmadik következik, és India meglepően meggyőző alakításai ellenére sem indul jó helyzetből.

Elkezdődött közben egy három mérkőzésből álló sorozat is a listavezető (azaz világbajnok) Dél-Afrika és a nagy hagyományokkal bíró, de most csak a tízes lista utolsó érdemi helyén kullogó, nyolcadik Nyugat-Indiai Szigetek válogatottja közt. Izgalmas kezdeti latolgatás után (mi lehet elég a karibiaknak egy meglepetéshez?) nagyon hamar egyoldalú lett a mérkőzés: Dél-Afrika 5 kiesővel összelapátolt 552 pontja bőven elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a karibiak mindkét játékrészükből se érjék utol őket, 2x10 kiesővel is csak 201+131 pontot sikerült összekapirgálni. Ennél nagyobb verést még elképzelni is nehéz. Szomorúvá teszi a képet, hogy a hiányzó játékosok ellenére sem beszélhettünk klasszikus összeomlásról, amikor semmi sem sikerül és egyszerűen csak egy szánalmas epizódot sikerül összehozni az egyik félidőben: egyszerűen csak ennyire futotta az első meccsen. A következő kettőn persze még lehet javítani, most lejönnek a hegyről, és Centurion magasföldi viszonyai után a karibi viszonylatban is ismerősebb tengerparti környezetben játszanak, először Port Elizabeth, majd Fokváros következik.

Karácsony másnapján kezdődik a legizgalmasabb, kétmeccses sorozat a lista közepét elfoglaló, tehát hasonló játékerőt képviselő Új-Zéland és Sri Lanka közt. Kiváló formában van mindkét csapat, nyugis, lapos, pontszerzésre alkalmas új-zélandi pályákkal, nagyszerű ütőkkel, világklasszis dobókkal. Nem ők ma a játék legélesebbre fent csapatai, de igazi tűzijátékot ígér mindkét mérkőzés.

Részletek naponként, külön posztban.