Egyelőre minden Új-Zélandról szól. Az első nap kiváló ütőteljesítményt láthattunk, McCullum 195-je után egy hajszálnyit kiábrándító 441-et halmozott fel a csapat, tehát a 429-es első nap után villámgyorsan kiesett az utolsó 3 ember. A kiábrándító jelzőt az indokolja némileg, hogy az utolsó jó ütőnek számító Waitling nem kért videóbírót, mikor lábbal védekezés miatt leküldték, pedig még mindkét lehetőségük megvolt, és amint a visszajátszás mutatta, a labda elment volna a kapu mellett.

Cserébe feltámadtak a gyors dobóik, a gőzhenger, ami nem indult be néhány hete Pakisztán ellen az Emirátusokban, most elgázolta Sri Lankát. Az első félidőben mindössze 138 pontot sikerült felcsipegetniük a vendégeknek, és az első félidő végére megszerzett 200 pont feletti előny feljogosította a házigazdákat arra, hogy ráhívjanak a vendégekre, és a saját második félidejük megkezdése helyett ismét a Sri Lankai ütőket kérjék a pástra.

Így a második nap végét Sri Lanka második félidejének 84/0-ás állásával zártuk, a házigazdák 219 ponttal vezetnek.

Új-Zéland nyeregben érezheti magát, Sri Lanka helyzete nehéz. Bár a második félidőben valódi ellenállást tanúsítanak, két és fél napot kellene végigütniük a biztosnak látszó vereség elkerüléséhez, ami roppant nehéz feladat. Nagyon ritkán látni ilyet, pláne nem egy két játékrészben már elkalapált csapattól, de az elméleti lehetőség és a tehetséges és tapasztalt ütők rendelkezésükre állnak.

Ha Új-Zéland a harmadik nap folyamán ki tudja dobni az első 4-5 ütőt, akkor zsebben érezheti a meccset, de ha nem - nos, akkor is van még idejük összeszedni magukat.